Reggel sírva ébred. A hasa fáj, de nem beteg. Iskolába induláskor dührohamot kap, vagy csak csendben szomorú. – Mit rontottunk el?

Ha ez ismerős, nem vagy egyedül.

Egyre több szülő tapasztalja, hogy gyermeke már az alsó tagozatban is szorong, kimerült, túlfeszített. Pedig a legtöbben azt hisszük, a gyerekeknek „könnyű”, nincs valódi gondjuk. De az ő világukban egy rossz jegy, egy barátság megromlása vagy egy hangos vita a szülők között éppen akkora stresszt jelenthet, mint nekünk egy határidős munka vagy anyagi nehézségek.

Ideje másként néznünk a kisiskolásainkra: nem kis felnőttek ők, hanem fejlődő, érzékeny lelkek, akikhez igazán közel kell hajolnunk, hogy meghalljuk a halk segélykiáltásaikat.

Honnan jön a stressz az alsósok életében?

A stressz lehet:

• iskolai: teljesítménykényszer, dolgozat, új tanító
• társas: kiközösítés, barátságok megromlása, veszekedések
• otthoni: feszültség, válás, testvérféltékenység
• belső: megfelelési vágy, önbizalomhiány

Egy kisiskolás még nem tudja kimondani: „Szorongok, mert holnap matekdolgozat lesz.”
Inkább fáj a hasa, sír reggelente, nem akar iskolába menni.

Ez nem „hiszti”, hanem segélykiáltás.

Mit tehetünk szülőként, ha a kisiskolás gyermekünk stresszel?

1. Figyeljük a jeleket!

– gyakori fejfájás, hasfájás
– alvási nehézségek
– túlzott visszahúzódás vagy dühkitörések
– “nem akarok iskolába menni” ismétlődése

2. Ne bagatellizáljuk el

A „nagyfiú nem sír” vagy „ugyan már, ez semmiség” mondatok inkább elfojtást okoznak.
Helyette: „Látom, hogy nehéz volt a napod. Elmeséled, mi történt?”

„Ugyan már, ez nem is nagy dolog.”
Helyette: „Neked ez most tényleg fontos lehet. Segítesz, hogy jobban megértsem?”

„Ne sírj már, nincs is miért!”
Helyette: „Látom, hogy most nagyon el vagy keseredve. Itt vagyok veled.”

„Más gyerekeknek sokkal rosszabb dolguk van.”
Helyette: „Tudom, hogy most neked ez fáj. Nem verseny, kinek rosszabb.”

„Ne légy már ilyen érzékeny.”
Helyette: „Érzékenynek lenni ajándék. Ez azt jelenti, hogy mélyen átéled a dolgokat.”

„Hagyjuk már ezt a hülyeséget!”
Helyette: „Nem biztos, hogy értem, de szeretném megérteni, mi bánt ennyire.”

„Ezen felesleges idegeskedni.”
Helyette: „Tök oké, ha most feszült vagy. Nézzük meg, mit tehetünk együtt!”

Plusz egy jolly joker mondat, amit mindig lehet használni:

„Amit most érzel, az fontos. Engem érdekel.”

3. Adjunk nevet az érzéseknek

A gyerekeknek sokat segít, ha szavakat kapnak az érzéseikre.
Pl.:

4. Tanítsunk egyszerű légzőgyakorlatokat – adunk néhány tippet

• Lélegezz úgy, mint egy lassú teknős. Szívd be az orrodon, tartsd bent, fújd ki, mint a szelet.

A légzés nyugtatja az idegrendszert, és játékosan tanulható.

• Lélegezz, mint egy sárkány – de aki nem bánt – Szívd be a levegőt mélyen az orrodon, mintha fel akarnád fújni magad, mint egy nagy sárkány. Tartsd bent 3-ig számolva, majd fújd ki a szádon, halkan, mintha meleg levegőt fújnál egy jéggé fagyott virágra.

Ez segít kiengedni a feszültséget – dühroham előtt, alatt vagy után is.

• Légző-buborékfújás – Képzelj el egy hatalmas szappanbuborékot!
  Szívd be mélyen a levegőt, és úgy fújd ki, mintha buborékot fújnál – lassan, egyenletesen, nehogy kipukkanjon!

Ez vizualizációval kombinált nyugtató légzés, ami játékosan köti le a figyelmet.

• Hullám-légzés – Képzelj el egy tengert. A hullám jön – szívd be a levegőt. A hullám elmegy – fújd ki a levegőt. Ismételjétek 5–6-szor, közben lehet rajzolni hullámokat is ujjacskákkal a levegőbe.

Kifejezetten jó lefekvés előtt.

• Lepkés mellkasnyugtatás – Tedd keresztbe a kezed a mellkasodon, mintha átölelnéd magad.
  Finoman dobolj felváltva az ujjaiddal – mintha egy lepke verdesne. Közben lassan lélegezz.

Ez az ún. „pillangóölelés” a két agyféltekét is harmonizálja, nyugtatja az idegrendszert.

5. Legyen biztonságos rutin

Az alsósok igénylik a kiszámíthatóságot. Egy esti mese, ölelés, napzáró beszélgetés stabil alapot adhat egy bizonytalan világban.

Reggeli indítás – Kezdődjön jól a nap!

• „Reggeli puszi” rituálé – mindig ugyanott, ugyanúgy (pl. kabátfelvétel után egy ölelés)
• Egy egyszerű mondat, amit mindennap elmondunk indulás előtt: „Szeretlek, és ma is ügyes leszel – de ha nem, az sem baj.”
• Egy rajz vagy kis üzenet a tízórais dobozba (szívecske, kedvenc állat)

Iskola után – Kapcsolódjunk újra!

• Kérdezd meg: „Mi volt a napod legjobb része? És a legfurább?”
  (Nem csak egy vállvonásos „semmi” lesz a válasz – ezekkel a kérdésekkel tényleg beszélgetni tudtok!)
• „10 perc csak veled” idő – közös LEGO, séta, társasjáték, ahol a figyelem teljesen rá irányul

Esti zárás – Lelki megérkezés

• Este mindig ugyanaz a menetrend: vacsora – fürdés – mese – összebújás
• Napzáró kérdés: „Miért vagy ma büszke magadra?”
• Érzelem-óra: beszélgetés arról, mi volt aznap vidám, ijesztő, érdekes vagy nehéz
• „Megnyugtató mondat” lefekvéskor: „Holnap is itt leszek. És bármi lesz, megbeszéljük.”

Nincs késő – van segítség

A gyermekek csodálatosan rugalmasak. Egy megértő szülő, néhány új eszköz és egy kis odafigyelés csodát tehet.

A stressz nem „ellenség”, hanem jelzés – és ha megtanuljuk együtt kezelni, az életre szóló ajándékot adunk a gyermekünknek.

A nyugodt, érzelmileg biztonságos gyerekkor az egész életet megalapozza.

Kezdjük ma!